Vladimir Nabokov - A fecskek

Геза Балогх
   Мой перевод:

   Vladimir Nabokov: A fecske'k
          (Ласточки)

   Szelid lelkue", bu's szerzetes,
   - mint a ke'ken izzo' ezuest -
   kolostorod s tavad felett
   felcsillanva mi lebeguenk.

   Holnap keluenk u'tra, oe"szes'
   a'lmos-boru's, hue"s reggelen.
   Isztambulban koeszoent az est,
   s a hajnal ma'r - Na'za'retben.

   De mi visszate'ruenk u'jra,
   amikor majd itt e'szakon,
   odatue"zoel galle'rodra
   a'prilisi gyoengyvira'got;

   s ba'r a kicsiny, hue" mada'rka'k
   csengoe" szava't nem e'rted meg,
   fent a tuerkiz kupola'na'l,
   - a keresztne'l - la'tsz bennuenket.

   
   Оригинальный текст:

   Владимир Набоков: Ласточки

   Инок ласковый, мы реем
   над твоим монастырем
   да над озером, горящим
   синеватым серебром.

   Завтра, милый, улетаем -
   утром сонным в сентябре.
   В Цареграде - на закате,
   в Назарете - на заре.

   Но на север мы в апреле
   возвращаемся, и вот
   ты срываешь, инок тонкий,
   первый ландыш у ворот;

   и, не понимая птичьих
   маленьких и звонких слов,
   ты нас видишь над крестами
   бирюзовых куполов.