Lora Leta - Cinkenek erzem magam...

Геза Балогх
   Мой перевод:

   Lora Le'ta: Cinke'nek e'rzem magam...
      /Себя я чувствую синицей.../

   Az utca'n a fagy... mi'nusz harminc alatt,
   A pa'ra roepte'ben, roegtoen megfagy...
   Csak a fuerge cinke fa'radhatatlan,
   S veti a me'lybe maga't, elsza'ntan.

   Primiti'v mada'r - summa's e ve'leme'ny,
   Nem go'lya, nem daru e's nem is sas,
   Nem rak fe'szket va'rosha'za'k teteje'n,
   Nincs fennkoelt neve, nem hord csi'kokat.

   Sohasem repuel o'cea'non tu'lra,
   Nem is lakik zord szikla'k pereme'n,
   Ma'rti'rok sebe't sem marcangolja,
   S nem o'hajt karneva'li rendezve'nyt.

   Az e'lete't egyazon helyen e'li,
   De nem tue"ri az arany kalitka't!
   Ege'sz e'vben dalait e'nekli,
   S bele'nk fonja napfe'nyes dallama't!

   
   
   Оригинальный текст:

   Лора Лета: Себя я чувствую синицей...

   Мороз стоит на улице... под тридцать,
   Пар колок, замерзает на лету.
   Но мальенкие звонкие синицы
   Бесстрашно покоряют высоту!

   А что такое, в сущности, синица?
   Ни аист, ни журавль и ни орел.
   На крышах ратуш даже не гнездится,
   Не носит чина гордого - посол.

   Не улетает в тур за океаны,
   И гнёзд не вьет в уступах серых скал,
   И не терзает мучеников раны.
   Не нужен ей и "райский карнавал".

   Всю жизнь живет в одном и том же месте,
   Но не выносит клеток золотых!
   И круглый год... поёт свои нам песни,
   Вплетая солнечные нотки в них!

   http://www.stihi.ru/2011/12/16/4304